Hajnallott, sőt talán inkább pitymallott, a gerlicék halkan búgtak kőbanyai lakótelepi bérleményem teraszán, amikor szöszmötölést hallottam a zajtó felől, hozzá szuszogás meg kaparózás zaja szűrődött megfigyelés-mentes átriumomba; be. 

Mieza, Kieza?, kérdeződtem, s Bebetont a nyílás közelébe tereltem, de nem volt kedve odamenni, mert egy nagy zöldhasú legyet stírölt a zakvárjum peremén. 

'Majd bejön, ha akar, mondta egykedvűen, s csapóját vészt jósolva emelte a magosba, hogy lesújtson, s áldozatát piciny gyufaskatulyába téve őrizgesse. 

'Denemá, dokker, emeltem föl igen békés hangom egy pillanatra, épp csak annyira, hogy a feszkótól a levegő megdermedjen a légtérben, s Dr. Kieza a rémülettől kissé berezeljen. 

'Mék már, Fölség, mé nem tetszett mondni, hogy fontos hajnali vendéget vár, teszem, amit tennem köll, ha illetéktelen, fejbevágom, s kiterítve szolgálom föl magának és önnek, nehogy olyan érzet alakuljon itt ki, hogy éberségünk lappad, hová teccik gondolni?

A szöszmösz nem enyhült, a kaparászás erősödött, s már az ajtó is mozgott. Aztán beesett Mábocs, de úgy ám, hogy nem Bebeton csapója, hanema zajtó zuttyant a földre, s maga alá temette egy pillanatra sárga gumicsizmámat. 

'Jesszum, Pepi, mondtam lélegzetem visszafojtva - ügyelve arra, nehogy annyira visszafojtsam, hogy végül mesterséges lélegeztetés legyena dologból, erre régóta vigyázok. - Hát ez meg hogy kerül ide? S hogy néz ki, te jó ég!

'Nehara, fölség, jajgatott a medve, s lucskos tappancsát megpihentette a zakvárjum oldalán. Nehara, nagyon kérem, nézze el nekem.

'Mit, te medveállat?, reagáltam hűvösen, nehogy bizalmamba férkőzzö neza nem is tom mi. Merthogy inkább hasonlított csapzott bundás komondorra, semmint huszonegyes Mábocsra. 

'Háta zéség lever, ezért most kéntelen vagyok elroppintani nehány halnippet, mondta a levegőt nehezen kapdosva, s benyúlt fertelmes mancsával a nippes vízbe, kiemelte az iker cápát, s nyomta lefelé mélységesen mély bendőjébe bele.

Oszta Krisztin merre? Egyáltalán megvan-e?, suhintott Bebeton a légycsapóval, mitől Mábocs kissé hátrahőkölt, s megóvatosodva emelgette kia vízből a guppikat. 

'Nincs sehol, mondta aztán hatásszünetet tartva. Lelépőzött, elillant, én a vele való kergetőzést befejeztem, nin csaza Puci, akinek kedvéért még egyszer ilyenre vállalkozódnék. 

'Szépen vagyunk, feleltem magamból kikelve, de aztán gyorsan visszahúzódtam (magamba), noha tudtam, hogy kívül tágasabb. - Azt akarod mondni, hogy föladtad? Hogy nem sikerült teljesítni a visszahozást?

'Nagyjából eza helyzet, mondta Mábocs, s a nippektől böfögőzni kezdett. Aztán meg a farához kapott, majd megrázva a büdösbundát, élénkebb tekintettel nézett föl, s mancsában egy pakli agyarkártyát tartott.

'Holaza Fűretlen? A blatt hiányzott legeslegjobban...

összpuci itt, Mábocs élmpénybeszámolója csak eztán jön, ha jön, de miért is ne?