Ideáll a Fölség, mi meg ketten hátulról a feje fölé tartjuk a glóriát, magyarázta Bebeton a demonstrációs tábla előtt, s a légycsapóval mutogatott.
Node most már arról is valamit, vetettem közbe barátságosan üvöltve, hogy pontosan milyen viseletben leszek a díszünnepélyen, mert úgy látom, a legfontosabbról teljesen elfelejtkezünk.
Az is meglesz, uram, trendi likacsos trikóban tetszik lenni, hozzá fényesített sárga gumicsizmát öltünk, melyeken a tévék miatt jól látható helyen Pucímert helyezünk el. A parádé méltó lesz fölséged pozíciójának hirtelen változásához.
Mi lesz a dolgom pontosan?, kérdeztem, s amiatt kezdtem idegeskedni, nehogymá a hintát kifelejtsék a nagy rendeződésből, anélkül egy lépést nem teszek, ott szeretnék rajta ülni, s népem áldni szabaddá tett jobb kezemmel. Így láttam egynémely filmben, a hinta különben is megérdemli, hogy alattam tipródjon a nagy napon.
Ezzel lesz egy kis gond, mondta a doktor, Fölségednek ugyanis jó másfél órán át mozdulatlanul kell állnia, hogy az agyar rajongók kényelmesen lefotózhassák, s otthol falra akaszthassák, nem fölségedet persze, nehogy félre tessék már érteni.
Jóvan, jóvan, mondtam bátorítólag és fogvicsorgatva, s megpaskoltam kissé a nagy sartéga vállát, kiről tudni kell, hogy egyben arcizom- és tudatmódosító tanárom, a csukcs aksi agydíjának büszke tulajdonosa, Pucoszunk gyémántos esze, hozzá hasonló kerativitással talán csak jómagam rendelkezem, tudvalévő ez.
Hanemha mozdulatlanul feszülök, ejtettem el egy finom bon mótot a sartégiális megbeszélésen, mi fog történni közben? Ki van-e találva, vagy erről is nékem kell gondoskodnom, mint már megszoktam annyi éven át?
Node fölség, szólt Bebeton, mire én őszinte torkomszakadtával: Semmi node, kivele!
Szórakoztató műsor zajlik közben, Flet-maszkínóink, kiket ez alkalomra szegődtettünk, kulturális autodafét mutatnak be, közkívánatra.
Azmegmiaz?, kérdeződtem, s paskoltam egyet a tekintetemet mindenhová követő, lelkesen bólogató Szógyártó szárnyatövén.
A maszkínók a mélybe vetik magukat, így Bebeton, egymás után többször is, a közönség kurjonghat közben kedve szerint. Kiengedjük a gőzt a fejekből, régi trükk.
Elégedett volnék, feleltem csöndben óbégázva, s arra kértem a doktort, lába malá szerezzen dobbantót, nehogy má az legyen, hogy ne lássanak, nekem (azaz Pucinak) ki kell emelkednem a tömegből...
De Fölség, nyelvelte Bebeton, ez magától, illetve bocsánat, Öntől értetődő.
ÖSSZPUCI ITT OLVASÓZHATÓ