Napóleon keze lyukacsos trikóban

2008. 07.09. "Kicsit zavar ez a Vajnai-ügy, a verescsillag nékem – Tömjén polgártársról nem is szólva! – ősi ellenségem, noha tudvalévő, hogy a frakció meg a kormány 1998 és 2002 között tele volt régi, megbízható elvtársakkal. A frász törné ki az olasz, a spanyol meg a francia komenistákat! Miattuk nem lehet itthon betiltani a sarlókalapácsot. Ezeknek a szalonkapitalistáknak gőzük sincs arról, milyen kemény volt nálunk a régime. Nekem is csak fél év jutott Oxfordba’. Szűkebb környezetemből pedig többen bekényszerültek párttitkárnak az elnyomó gépezetbe. Na mindegy, kell valami hirig a bolsi jelképek miatt. Szólni a marketingnek, nyúljanak le valamit De Gaulle 1962-es kampányából (onnan kotortuk elő a Három szoba, három gyerek, négy kereket), vagy nézzenek szét Bush kampánystábjánál (tőlük kaptuk a Rosszabbul élünk-et). Csak arra kell ügyelni, nehogy mi találjunk ki valamit (szerverbetörés, panelprolizás, húsz év bebetonozás), mert az mindig rosszul sül el. Nem szabad hagyni, hogy Flet megmentse a verest: tányérnyalók, udvari publicisták, ébresztő!…
Krisztinke nem hívott, nem tudom, mi lehet vele, remélem, sikerült fölvarrni az édes kis piros atillájára a gombokat. Kéne már tőle egy videó nitroglicerinnel töltött Mackó-sajtos dobozokkal támadó rendőrökről, vagy olyan melegekről, akik nyilvánvalóan támadó céllal visszahajigálják a kockaköveket a békésen randalírozó polgártársakra. Nyomni a médiába’ a hatásos képeket, jön a forró ősz, kellenek az ütős képek…
Többen kerestek, miért nincs nyáron nagygyűlés, ahol én mint Fővezér szónokolnék, fehér lovon ülve, úgy, hogy közben magnóról Krisztinke kabátgombjainak géppuskaropogáshoz hasonlatos hangját adnánk. Nem jött még el ennek az ideje, üzenem híveimnek, most, a győztes népszavazás után a bölcsülés korszakába' vagyunk. A nyugdíjasok és a panelprolik kedvéért lassabban kezdünk beszélni, és mindig az egységről susognunk. A hadarásból visszavenni! A jellemző nyihhantást, melyről többen mondták, nem kéne, magam is elhagytam. Önkritika! Van különben egy mozdulatmester, aki hozzám jár, arcizom- és testtartás-tréninget végzünk, ez még jól jöhet a rendkívüli választásokon. Most járunk a „Nyugodt, bölcs államférfi lassan elnéz Dubrovnik fölött a naplementébe” című leckénél. A múlt héten a „Napóleon megáll egy pillanatra az Elbánál, és gyakoroltatja csapataival a jobbkézszabályt” vettük, kár, hogy csak egy lyukacsos, ujjatlan trikó volt rajtam, s amikor becsúsztattam a jobbkezem az ing alá, beleakadt a körmöm a cérnába. A jövő héten az „Albert Flóri csípőre tett kézzel nézi, hogy hasalnak el mellette az osztrák védők” és a „Darnyi Tamás 400 vegyesen visszanéz, csapkod-e a vízben Eric, a bálna”, illetve a „Csuklik Fletó a rizlingtől Őszödön”, meg a „Kádár az 1919-es tanácsköztársaság direktóriumának még élő tagjaival sakkozik a Fáy utcában” jeleneteket gyakoroljuk. Sokat várok ezektől, kemény időszak előtt állunk.”
Közreadja: NH
puciössz