Puci titkos naplója (28)
Az előző rész tartalmából: Puci költőversenyre mén, saját verseit zsűrizi. Bufóka ősagyar bajsza újranőtt, jelezte, visszatér. A bemérhetetlenül szálldosó Krisztinke piros atillájában, lábán propellerrel „Ne gyarmatosíccsá má”-föliratot húz maga után. A Bebetonmentő expedíció jól halad, az állatkerti jegesteddy – naná! – egyre inkább otthon érzi magát a sarkvidéki hidegben.
2008.09.28. „Állandóan figyelőznek az emeszpék, keresnek, kutatnak, cédéznek. Kiadtam, hogy a Bucoszban most jóval óvatosabban kell kezelni az álcázást. Ebben, mondjuk, profik vagyunk. Kötelezővé tettem pédul a kefe széleskörű használatát. Egy fogkefe feketére bokszolva kiváló álbajusz tud lenni, egy borotvapamacs ketté vágva bármikor alkalmas szemöldöknek (csak bele ne essen a pacalba). A sikárkefe hatékony önvédelmi eszköz lehet, ha megtámad bennünket egy medve. ’Szőröket akarok látni mindenfelé, adtam ki szeliden, halkan óbégatva, s örömmel láttam, hogy udvartartásomban a kopaszok pár hét alatt elzizitoposodtak. Citromics pédul, ki dróthajáról volt eddig ismert, most hatalmas Angela Davis-boglyával a fején jelent meg, Szógyártó pedig, aki depressziója miatt az utóbbi időben már nemcsak a körmét, de a kutyája farkát is megrágta, derékig érő hullámos sörényt növesztett, s úgy mondogatja: Flet má megint, és még mindig egyfolytába’ hazudgat. S minden egyes puffancs után benyeli a szőrnövesztő kapszulát…
Bufóka időben visszatért, így azonnal át tudta venni a szőrkampány irányítását. Hatalmas kajlájára támaszkodva megállt az állatkert kissé üres medvekifutója előtt, s minden hozzá forduló Bucosz-tagnak vagy szimpnek átadta a Szőrös álcázás 6 pontya című kiadványt, melyben pontosan beszámol ópusztaszeri tapasztalatairól. 1. pont: Őszi esőzés idején bajszunkkal forduljunk a zég felé. 2. Esténként a kajlát kenegessük mézes kacsazsírral! 3. Szeretkezés előtt csatoljuk le, s támasszuk az ajtófélfának, nehogy megsérüljön! 4. Fejünk oldalirányú rángatásával lengessük napjában háromszor, hogy hajlékonyságát megőrizze! 5. Ha belelóg a levesbe, vagy beleragad a vajba, rázzuk le, s festés előtt vízbázisú lazúrfestékkel alapozzuk! 6. Ha elveszik, vagy ellopják az emeszpék, ne keressük, s ne adjunk föl apróhirdetést a Népszabadságban, mert ezzel eláruljuk magunkat. ’A nehéz időkben, mondtam a magát ridegpásztornak álcázó fullajtáromnak, amikor távol Bebeton, s hazahozatalán fáradozik a kemény mag, jól jön a segítség, melyet tőled kapok. ’Nem tesz semmit, morogta bajszára támaszkodva Bufóka…
Megleltük, fönség, már velünk van, s készül a hazatérésre, írta üzenetében Répás, majd pucisan hozzátette, a csukcsok nem akarják elengedni, mert attól félnek, elviszi a legyeket, és akkor újra kéntelenek lesznek lazacot és fókát enni. Iszonyú az az ajnár, amivel Kieza doktort, ahogy ők hívják, a Váratlan Fehér Sámánt körülveszik. Kolimán egy régi aranybányában légy-rezervátumot építettek neki, ahol szabadon cappoghatott a rózsaszín strandpapucsával, s a helybélieket taníthatta az európai, köztük a méltán fejlett agyar légykultúra elsajátítására. Néhány nap, s útra kelünk, de a csukcsok még búcsúünnepséget rendeznek fönséged arcizom- és tudatmódosító tanara tiszteletére. Ui.: A teddy lelépett, utoljára egy jéghegy tövében látták, két rozmárral huszonegyezett. Próbálunk valamit szankcionálni rajta, mert nagyon fegyelmezetlen.”
Közli: nh
